Gyakorlatilag megszűnik a közösségi közlekedés a XVIII. kerületben, ha a főpolgármester tervei szerint fogadják el az úgynevezett Paraméterkönyvet, amelyben a Fővárosi Közgyűlés meghatározza azoknak a szolgáltatásoknak a körét és feltételrendszerét, amelyeket a Közlekedési Vállalatnak biztosítania kell. Döntés március elején várható, de a tervezett változtatások egy része épp a napokban vált ismertté. Ezek szerint megszűnik a 93-as jelzésű, Ferihegy I. vasútállomás és Kőbánya-Kispest MÁV állomás között közlekedő, a piros 17-es, a 32-esek tere és a Fedezék utca között ingázó autóbuszjárat, valamint az Alacska-busz is. Ugyanez a sors vár 282E és 284E járatokra, amelyekkel az Alacska úti lakótelepet illetve a pestszentimrei Benjamin utcai végállomást érhettük el – viszonylag gyorsan – Kőbánya-Kispestről, de búcsút inthetünk a Pestszentimrét a várossal összekötő 55-ös busznak is.

Többet kell várnunk majd az 50-es villamosra, mivel e járat esetében csökken az üzemidő, az egyes szerelvények pedig napközben is csak 15 percenként követik egymást. Ritkítják a 19-es (Pestszenlőrinc MÁV állomás – Gubacsi út) és a 36-os (Pestszentlőrinc MÁV állomás – Szarva csárda tér) buszjáratokat. A Havanna lakótelepet kiszolgáló piros 136-os nem gyorsjáratként közlekedik tovább.

A Kőbánya Városközpont és Pestszentlőrinc Szarvas csárda tér végállomásokat érintő 17-es busz várhatóan félóránként indul majd, és a jelenleginél szintén jóval ritkábban követik majd egymást a 95-ös jelzésű buszok (Stadionok Ifjúság útja – Pestszentlőrinc Gyömrői út).

Mindez annak dacára történhet így, hogy mind Hagyó Miklós főpolgármester-helyettes, mind a BKV vezérkara hosszú időn keresztül váltig állították, nemhogy ilyen drasztikus változásra, komolyabb járatcsökkentésre sem készül a Közlekedési Vállalat. Ehhez képest a jelenlegi szolgáltatások 40 százalékáról kell lemondanunk, s szinte biztosra vehető, hogy ha márciusban valóban rábólintanak a tervekre a döntéshozók, megbénul a kerület közlekedése.

Csak nem járunk így?

Megrázó film az üzleti egészségbiztosítási rendszerről és emberi sorsokról.

Ez vár a magyarokra?

Ezt mindenkinek látni kell! 123:13 perc, feliratos

http://igazsag.myip.hu/uj/Sicko.wmv

Már maga a kérdés is rossz. Senkinek. Nincs olyan előny, ami indokolttá tenné, hogy kettészeljék a kerület egyik legszebb kertvárosi részét. A Népliget után itt található Dél-Pest legjelentősebb zöldfelülete, melyre igen nagy szüksége van a városnak. Fontos szempont az is, hogy lakóterületeken is áthaladna ez a nyomvonal, mely területek igen jelentős kertvárosi értékeket képviselnek.

Hivatkoznak a tervezők arra, hogy ez a terv már 1997-ben is megvolt, sőt 1998-ban is döntés született róla, igaz közel 10.000 tiltakozó aláírás figyelmen kívül hagyásával. Akkor még csak az alagutas kivitelezés volt elfogadható úgy, hogy a szellőző berendezések, amelyeket az útpálya szellőztetésére építenek, olyan szűrőberendezésekkel legyenek ellátva, melyeket a lakosság képviselői ellenőrizhetnek, és az ígéret szerint a légszennyezési mérték az átadás után soha nem fogja meghaladni a jelenlegit. Anno még az M0-ás részeként kezelték a beruházást, de a mai napig sem tudjuk, milyen hatással lesz kerületünkre, ha elkészül az épülő M0-ás körgyűrű. Akkor is és most is elveti a tervet minden jóérzésű, a lakókörnyezetével törődni kívánó és érintett lakos.

Ez az út továbbá nem épülhet meg szakaszosan sem. Mert ha egy út két, egymástól távol eső városrészt van hivatva összekötni, szakaszosan épül meg, akkor az azt jelenti, hogy ahol az adott szakasz véget ér, ott a forgalom nagyságrendekkel növekszik, tehát az ott élők számára, ha az út felszínen folytatódik, egy éjjel-nappal tartó zaj-, por- és mikró-szennyező terhelést jelent.

Érdekesség még az is, hogy a Gazdasági Minisztérium különleges vészhelyzet esetére fenntartja magát a nyomvonalat, egy gyorsan visszaépíthető vasúti kapacitás kiépítésére. Kíváncsian várjuk majd azt a pillanatot, mikor az autóknak szánt alagútban vagy felette vasúti síneket akarnak lefektetni…

De miért is vált megint fontossá az, amire soha egyetlen egy fillérje sem volt a Fővárosnak? A válasz megtalálható, ha megnézzük, mely részt szeretnék először megépíteni. Az M5-ös autópálya és az Ipacsfa utca közötti szakasznak kellene elkészülnie, azaz kellett volna 2007. december 31-ig.

Bár erre volt megállapodása kerületünknek a fővárossal, az mégsem teljesült. Az egész beruházási ötlet a Cséry-telep miatt került megint az asztalra. Pedig még az sem biztos, hogy ez az óriás-beruházás itt és így valósul meg.

A kerület balliberális vezetése vajon miért nem tartotta fontosnak, az itt élők véleményét népszavazás útján megkérdezni?! Mert a véleménynyilvánításnak súlya van. Mert a végén kiderült volna, hogy senki sem támogatja a komposztáló megépítését a kerületünkben. Ha itt nincs szükség a komposztálóra, az odáig megépítendő út is a semmibe vezetne. És az már csak az utolsó csepp a pohárban, hogy a körútra kiírt népszavazás nehezen értelmezhető kérdésére nem lehet egyértelműen igennel vagy nemmel válaszolni.

Székely Péter Csaba

13. evk. önkormányzati képviselő

Ami nem hiányzik senkinek...

Ughy Attila fővárosi képviselő interpellációt intézett Hagyó Miklós főpolgármester-helyetteshez azután, hogy többször is tapasztalta, milyen megdöbbentő állapotban van a Ferihegy 1. vasúti megállónál lévő gyalogos-felüljáró. A silány kivitelezés visszásságai a téli időjárással ütköztek ki igazán. A friss csapadék és a piszkos hólé egyaránt befolyt a repedéseken, ettől csúszóssá, balesetveszélyessé vált a járófelület. Ráadásul a létesítményt összefirkálták, a szemét pedig olykor annyira felhalmozódik, hogy már-már gyomorforgató élményben lehet részük az itt közlekedőknek.

A főpolgármester-helyettes válaszában leszögezte, hogy a terület tisztaságáért a MÁV Zrt. felelős, ennek dacára a megkeresés nyomán a Fővárosi Önkormányzat Kommunális Ügyosztályának munkatársai ellenőrzést tartottak a helyszínen. Az erről készült beszámolóhoz a Hivatal munkatársai készítettek egy fotósorozatot, amely tisztaságról, rendről árulkodik (ezek tanúsága szerint még a szemétgyűjtők is üresek!). A szöveges értékelés szerint az ellenőrzés időpontjában a gyalogos felüljáró és környezetének köztisztasága kifogástalan, a felüljáróhoz vezető utak tiszták voltak. Mindenütt látható volt a folyamatos takarítás, így összességében semmilyen hiányosságot vagy szabálytalanságot nem fedeztek fel.

Bár az eredmény kellően imponáló ahhoz, hogy ne firtassuk a hozzá vezető utat, azért megmosolyogtató a gondolat, ha tényleg rajtaütésszerű ellenőrzés történt volna…

(foto:MTI)

Az egyik legnagyobb érdeklődést kiváltó ügy az elmúlt időszakban a kerületünkön átmenő körút, amelyet a városvezetés két ütemben kíván megvalósítani. Az I. ütem, amelyről évekkel ezelőtt döntöttek a Fővárosban és a kerületben, Pestszentimrén a Kettős-Kőrös út mentén haladna végig. A II. ütemterv igen heves lakossági ellenállásba ütközött. A Flór Ferenc és a leendő szemeretelepi Auchan közötti szakasz tervét, amely - az eredeti elképzelések szerint - kertes házak között vezetne, a testületi ülésen az erélyes lakossági nyomásnak engedve nem támogatta a kerület vezetése sem. A Fővárosi Önkormányzat Városfejlesztési Bizottságában Ughy Attila (a képen) javaslatot tett arra, hogy a II. ütemtervben érintett nyomvonalat – a Flór Ferenc utca és Pesti út közötti szakaszt - a döntés szempontjából osszák ketté, a konfliktust generáló szakaszról pedig addig ne szülessen döntés, amíg az ott lakókkal érdemi megállapodás nem születik! Nem csak a Bizottság tagjai, de a Fővárosi Közgyűlés is elfogadhatónak tartotta ezt az indítványt, így november 29-én úgy döntöttek a városatyák, hogy egyelőre csak az Auchan által építendő szakasz valósulhat meg, a továbbiakról pedig később határoznak.Döntés született arról is, hogy vizsgálják meg azt, hogy a Vecsés és Gyál közötti út és az M0-s autóút keleti szektorának megépülése, valamint a reptérkörnyéki fejlesztések milyen változásokat eredményeznek a térség forgalmában.

Ily módon lehetett megakadályozni, hogy az érintett szakaszról most szülessen döntés. A határozat szerint remény van arra, hogy az újabb tervek esetén egyeztetni kell az érintett lakossággal is.

Időközben a kerületi képviselő-testület népszavazás kiírásáról döntött. A referendum időpontját március utolsó vasárnapjában határozták meg, ám mostanra kérdésessé vált, vajon valóban az urnák elé járulhatunk-e. A bizonytalanság abból ered, hogy a szavazás során felteendő kérdéseket rendkívül kacifántos, kétértelmű módon fogalmazták meg – itt érdemes megjegyezni, hogy a referendum kiírásával kapcsolatos testületi viták során egyetlen ellenzéki módosító indítványt sem fogadtak el -, ami miatt több civil szervezet a bírósághoz fordult. A bíróság egyetértett a keresetben foglaltakkal, ezért újra kell fogalmazni a kérdéseket, ami miatt valószínűleg nem tartható a március 30-i dátum.

Azzal, hogy az Üllői út és a Bartók Lajos utca sarkán megnyitott a Lidl áruházlánc újabb üzlete, a környék lakói búcsút mondhattak a csendes kertvárosi életnek. Az üzembe helyezett hűtők és ventilátorok zaja mellett leginkább a hajnali árupakolás keseríti meg a helyiek mindennapjait. A korai órákban menetrendszerűen érkező kamionok motorjának zúgása „finom háttérzajként” szolgál az árukiemelést, a targoncák felpakolását kísérő, a környékbeli épületek falait is megrengető dübörgéshez. A pihenés hiánya, a kialvatlanság miatt már az első hetek után elveszítették türelmüket a környék lakói, ám amikor a Lidl munkatársaihoz fordultak, komoly meglepetés érte őket.

Az áruház építését megelőzően a Lidl képviselője megkeresték a helyi lakosokat, hogy egyeztessenek velük a majdani gépjárműforgalomról. A megbeszélések eredményeképp született egy írásos megállapodás arról, hogy a lakosok hozzájárulnak ahhoz, hogy a Kossuth utcában jobbra hajthassanak ki a kocsik, amennyiben a Lidl gondoskodik zajvédő falak telepítéséről. A hozzájárulási nyilatkozat azt is tartalmazta, hogy a hűtőventilátorokat az épület mely részén szerelik fel. Miután a rettenetes zaj nyilvánvalóvá tette, hogy a védelmet nem megfelelően építették ki és azt is látták a lakosok, hogy a ventilátorok nem az általuk ismert tervrajz alapján kerültek az épületre,  a megállapodásra hivatkozva reklamáltak. Csakhogy a Lidl ekkor már tagadta, hogy bármiféle egyezség született volna a helyi polgárokkal.

A panaszosok patthelyzetbe kerültek. Az áruházzal szemben önmagukban tehetetlennek bizonyultak, ezért az önkormányzathoz és önkormányzati képviselőkhöz fordultak segítségért. Ughy Attila – akit szintén megkerestek – az ÁNTSZ helyi kirendeltségének vezetőjét levélben kérte arra, hogy vizsgálja meg, a nyugodt és pihentető alvást lehetetlenné tevő zajért elmarasztalható-e az áruház. A képviselő továbbította a panaszokat a Lidl magyarországi központjának is, ahol remélhetőleg gazdára lel levele. Azért lehetünk némileg szkeptikusak ezzel kapcsolatban, mert az áruházlánc sajátos üzletpolitikájának az is része, hogy a munkatársak, üzletvezetők kilétét titokként kezelik, vagyis amikor Ughy Attila munkatársa a központban arról érdeklődött, kihez is fordulhatna kérdéseivel, egyértelműen közölték vele, nincs esélye a központi számra érkező hívásokat fogadó munkatársuknál tovább jutni a „rendszerben”, neveket pedig nem „szoktak” kiadni. Vajon ha nevüket sem adják a munkájukhoz példának okáért az egyes üzletvezetők, mivel vívhatják ki a vevők bizalmát? Elegendőek lennének a diszkont árak?

Efféle kedvezményekkel ellensúlyozható, hogy fákat kellett kivágni ahhoz, hogy az Üllői úti üzlet megépülhessen? Igaz, az önkormányzat kapott 20 millió forintot az irtás fejében, ám nehéz ellentételezni azt, hogy azokból a növényekből, amelyeket pótlásként nemrég ültettek, csak évtizedek múlva lehetnek árnyat adó lombozatú fák.

Az Interneten barangolva a fórumokban számos információt találhatunk a Lidl visszatetsző magatartásáról a vásárlók ilyen-olyan módon történő megkárosításától a belső személyzeti politikájuk furcsaságaiig. Figyelemre méltó, hogy miközben ezeken a felületeken vissza-visszatérő téma az, hogy diszkriminatív módon járnak el a női munkatársakkal szemben, televíziós reklámokban arról próbálnak meggyőzni bennünket, hogy éppen a nőket becsülik meg igazán. Nehéz eldönteni, kinek is higgyünk? A Kossuth és Bartók utcaiak vesszőfutását látva inkább az okozhat nehézséget, hogy a jót feltételezzük a diszkontláncról.

Az Üllői úti üzlet szomszédságában élők úgy érzik, helyzetük kétségbeejtő. Hogy ki vagy mi bírhatná rá a Lidlt arra, hogy tekintettel legyen rájuk, a hiábavaló próbálkozások sora után továbbra is kérdés számukra. Mindenesetre talán érdemes emlékezetünkbe idézni a fentieket, amikor azon gondolkodunk, hol is intézzük a heti nagybevásárlást!

 sz.

  A Nagycsaládosok Országos Egyesületének (NOE) XVIII. kerületi tagegyesülete a Nagycsaládosok Szent Lőrinc Egyesülete már októbertől  folyamatosan kezdeményezte,  a kerület országgyűlési képviselőinél, dr. Mester Lászlónál és Simon Gábornál, hogy adjanak választ a több biztosítós egészségügyi reformmal kapcsolatban felmerülő kérdésekre. Február 7-én, csütörtökön 18.00 órai kezdettel a Rózsa Művelődési Házban az MSZP egyik szakpolitikusa vállalkozott egy lakossági vita levezetésére.

A kiegyensúlyozott tájékoztatás érdekében a NOE szakértői is jelen lesznek.

Mint ismeretes, december 17-én az Országgyűlés ülésének az egészségügyi reform tárgyalásakor a XVIII. kerületi MSZP székház előtt civilek tüntettek, arra kérve a kerület országgyűlési képviselőit, hogy a lakosság érdekeit szem előtt tartva „nem”-mel szavazzanak a több biztosítós egészségügy kérdésében.

Legyenek ott minél többen, hogy feltehessék kérdéseiket közvetlenül a politikusoknak is.

fe.

A helyi polgárok felkeresték Galgóczy Zoltán képviselő urat, hogy a Gyékény téri játszótérnél szükség lenne gyalogátkelőhely kijelölésére. Tolmácsolva a kérést Ughy Attila fővárosi képviselő jelezte Hagyó Miklós főpolgármester-helyettesnél. A felvetést forgalomtechnikai vizsgálat követte. Eszerint – vagyis a baleseti statisztika és a forgalomszámlálás eredménye tükrében - a szakemberek arra jutottak, Ughy Attila kérése nem indokolt. Így a Főváros nem telepít zebrát a Gyékény térre.

Kerületünkben két nagyobb téma kavart vihart az utóbbi időben a lakosság körében: a külső keleti körút 2. ütemének tervezett nyomvonala, amely kertvárosi részeken menne keresztül, és a szintén lakóterületek mellé tervezett Cséry telepi szennyvíziszap komposztáló. Míg az első témakörben az MSZP-SZDSZ helyi népszavazást írt ki március 30-ára, a második témakörben az ellenzék helyi népszavazási javaslatát, botrányos körülmények között elvetette. Történt, hogy a testületi ülésen megjelent lakosságot kizárva, zárt ülést rendelt el a polgármester, majd a lakosok ellenállását látva elnapolta az ülést. Az ismételten összehívott ülésen, amelyet hétfő reggel tartottak, még többen jelentek meg a lakosság köréből, akik ezúttal már figyelemmel kísérhették az ülés menetét. A testület többsége leszavazta a cséry teleppel kapcsolatos helyi népszavazási indítványt.

Sokan úgy vélik, kerületünk ne egy szennyvíziszap komposztálóról legyen híres, egy ilyen jellegű beruházás nem városhatáron belülre való! Mint ismeretes 2003 augusztusában a végső szavazáson a testületi ülésen a kerületet irányító MSZP támogatta a beruházást, míg a Fidesz és a KDNP képviselői nem.

„A 2003-ban kötött megállapodást a főváros már több ponton is megsértette, vállalt ígéreteit nem tartotta be, ez már önmagában kellő indokot jelenthetne a szerződés felbontására. Sőt a március 30-ára kiírt népszavazás,- amely a külső keleti körúttal kapcsolatos-, is érinti a fővárossal kötött szerződést. Így az Önkormányzat vezetése által hangoztatott népszavazás elleni érvek nem elfogadhatóak, miszerint a fővárossal kötött szerződés felbontása komoly anyagi terhet jelentene a kerületnek.”- vélik az ellenzék képviselői.

2006. év végén röppent fel a hír, miszerint elképzelhető, hogy gazdasági társasággá alakítják az Egészségügyi Szolgálatot (népszerű nevén a Kék SZTK-t).

Azóta bizonyossá vált, hogy kerületünket sem hagyta érintetlenül az egészségügyi reformnak becézett kormányzati ámokfutás és dr. Regős János kezdeményezésére a Szolgálatot ez év közepére Kft-vé alakították. A vezetői poszt betöltésére a Képviselő-testület pályázatot írt ki. A pályázatot egyedüli indulóként Regős János (MSZP) alpolgármester nyerte meg, így 2008. január 1-től, ő irányítja a rendelőintézetet.

Egyre több szakértő véli, hogy az épülő 4-es metró, amelynek terve 38 éve született, mára már elavult, ráadásul nem könnyíti meg a külvárosban élő emberek életét, pusztán politikai érdekeket szolgáló beruházás.  

Budapest abban a szerencsés helyzetben van más európai városokkal szemben, hogy felszínén jól kiépített, nagy számú kötött pályás hálózattal rendelkezik. Épp ezért lenne szükséges és észszerű feladat a villamos közlekedés fejlesztése, a meglévő vonalak hosszabbításnak átgondolása. Megjegyzendő, hogy a villamos a leginkább környezetbarát közlekedési eszközünk, és zárt pályája miatt akadálytalanul, „ dugó” mentesen tud haladni. Egy ilyen megfontolásból született terv válik reménytelivé a közeli jövőben, amely a dél-pestiek számára jelentene könnyebbséget a közlekedésben. Konkrétan a 42-es villamos vonalának meghosszabbításáról van szó, amelyet már jó ideje szorgalmaz Ughy Attila a Városfejlesztési és Városképvédelmi Bizottság elnöke, és Vitézy Dávid, a Városi és Elővárosi Tömegközlekedési Egyesület közlekedésfejlesztési munkacsoport vezetője. Az egyik elképzelés szerint a mai 42-es vonala hosszabbodna meg az Ady Endre út – Újtemető út – Csapó utca – Barta Lajos utca – Kinizsi Pál utca – Margó Tivadar utca útvonalon. A 42-es villamos vonalának kibővítése a Havanna, a Szent Lőrinc és a Gloriett lakótelepeken élőknek jelentene nagy segítséget, közvetlen kapcsolatot a metróval.

Jó hír, hogy a  Fővárosi Közgyűlés a 42-es villamos pályájának meghosszabbítását elfogadta, és elkezdődhet a várva várt vonalszakasz kivitelezésének terveztetése.

fe.