A Madách Filmklub 2009. őszi programja elkészült, s ezúton tájékoztatjuk minden kedves barátunkat és leendő új klubtagjainkat a vetítésre kerülő filmekről.
A Városképben mindenki tájékozódhat majd folyamatosan a vetítésre kerülő filmekről és az időpontokról. És Vigyázat: csak az első filmünk vetítése kezdődik a szokott 17 órakor, a többi vetítés, többek kérésére, 16 órakor.
Szeretettel várunk mindenkit tehát
Kardos Gábor
Pásztor János
A 2009. évi őszi program :
2009. szeptember 27-én (vasárnap) 17 óra :
„ Szent Lajos király hídja „
angol – spanyol – francia film
(Thorton Wilder világhírű regénye alapján,
Kosztolányi Dezső fordításában)
írta és rendezte : Mary McGuckian
2009. október 25-én (vasárnap) 16 óra :
„ A Hortobágy legendája „
Rólunk, magyarokról szóló nagysikerű magyar film
Forgatókönyv: Sz.Szabó István, Vitézy László
Rendezte: Vitézy László
2009. november 22-én (vasárnap) 16 óra :
„ Boszporusz felett a híd „
A híd úgy köti össze a hívőket Keleten és Nyugaton,
mint a Boszporusz felett a híd Ázsiát Európával
Forgatókönyv : Tolvaly Ferenc
Rendezte : Tolvaly Ferenc
2009. december 13-án (vasárnap) 16 óra :
„ Csillagösvényen I „
Gyönyörűséges magyar világunk
(Hazatérés – Bulcsu – a Titokzatos Szent Korona)
Forgatókönyv : Pörzse Sándor
Rendezte : Kriskó László
Első filmünk rövid összefoglalója:
A 2005. Új Emberben olvasott rövid értékelés
átszerkesztett változatával adom meg a film alaphangulatát.
„ Szent Lajos király hídja”
Thornton Wilder regénye olyan, mint egy impresszionista tabló öt életútról, amelyek hangulatokból, színekből, érzelmek gomolygásából bontakoznak ki. A hangulat balladai módon szűkszavú, sok mindent csak sejteni lehet. A jegyzetek, a levélrészletek, az elbeszélések foltjainak sorából végül összeáll a kép, Wilder üzenete.
A szeretet útján zarándokló emberek története - az isteni rendelés szerint (?) - megtörik: a szakadék felett átívelő, favesszőkből, lécekből s kötélből eszkábált ősi inka híd leszakad alattuk, s a mélybe zuhannak. Van-e értelme haláluknak? Emlékezni fog rájuk valaki? Megváltás vagy büntetés a váratlan tragédia? Wilder szimfóniájában a melléktémák sokasága egymás mellé rendeződve, a fő témával együtt csendül ki. Hatásos, elgondolkodtató, maradandó. Wilder könyve végén ekképp összegez: "A szeretet minden megnyilvánulása visszahull a szeretetre, amelyből fakadt. Annak, aki szeret, nincsen szüksége arra, hogy emlékezzenek rá. Van az elevenek országa meg a holtak országa, s a híd a szeretet, csak az marad meg, az az élet egyetlen értelme."
A regény Mary McGuckian által rendezett filmváltozatában karaktert kap a XVIII. század eleji Peruban játszódó történet. A forgatókönyvet is jegyző ír rendezőnő a regény szétfutó, szakadozott szálait úgy sodorja össze, hogy közben maradéktalanul hű marad a mű szellemiségéhez, s annak ködös líráját valódi drámává sűríti. És a remek színészi alakítások: a Spanyolországba költözött leánya szeretetéért levelek sokaságában esdő Montemayor márkinét, Kathy Bates hátborzongató és torokszorító alakításában, a szépség és a népszerűség rabságában vergődő, könnyűvérű, majd megtérő színésznőt (Pilar López de Avala), a közszeretetnek örvendő, az igaz szerelmet kereső Pio bátyát (Harvey Keitel), az ostoba és élvhajhász alkirályt (F. Murray Abraham), a zárda egyenes derekú, mély hittel megáldott, halk szavú főnökasszonyát (Geraldine Chaplin), vagy az öt elhunyt sorsát feltáró Juníper atyát (Gabriel Byrne), akit "téves következtetéseiért" a hidegen ítélkező limai érsek (Robert De Niro) máglyára juttat. A film az utóbbi néhány év egyik legemlékezetesebb regényadaptációja.
