A német nemzetiségű Fadrusz János 1858 szeptember másodikán, éppen 150 éve született a Felvidéki Pozsonyban. A jubileum alkalmából szeptember 13-án ünnepi szentmisét tartottak, és megszentelték a Hargita téri Fadrusz-kereszt hátoldalán elhelyezett emléktáblát.
A lappangó, elfelejtett jelentőségű művek sorába tartozott a pestszentlőrinci Hargita téren 1935-ben felállított Trianon-kereszt, Fadrusz János alkotása is. A feszület Fadrusz életművének egyik korai, kiemelkedő alkotása: 1891-ben ez a kompozíció volt az akadémiai vizsgamunkája, amellyel oly nagy sikert aratott.
A műnek már a készülte is rendhagyó volt: fennmaradtak a fotófelvételek, amelyeken a fiatal szobrász
– megfelelő modell híján – saját magát kötöztette fel egy műtermi keresztre, így tanulmányozván a megkínzott test anatómiáját. A művet később több példányban is reprodukálták, így lett belőle Pestszentlőrincen – ahol a
közterületek jelentős része az elcsatolt országrészek és városok neveit viseli – Trianon- emlékkereszt, talapzatán a Magyar Hiszekegy soraival. 1945 után a Hargita teret Tatabánya térre keresztelték át. A kereszt ugyan megúszta, de a feliratát gondos kezek kíméletlenül kivésték Hosszú évek múlása alatt az idő vasfoga kikezdte a corpust. Takács Tamás volt önkormányzati képviselő kezdeményezésére kerületünk önkormányzata elhatározta, hogy felújítja azt. A Budapest Galéria restauráltatta (restaurátor Takács Viktória) és 2003. december 18-án újra a helyére került a Hargita téren Fadrusz János kültéri szobra, amelyet 2004. április 3-án a szabadtéri ünnepi szentmisét követően Paskai László bíboros áldott meg. Az eredeti állapot szerint a feszület hátoldalán megtalálható volt egy emléktábla, amely a Magyar Hiszekegyet tartalmazta. Most az ünnepi szentmise keretében ezt a pótolt emléktáblát – Paskai László bíboros betegsége miatt – Benke István címzetes apát az Árpád-házi Szent Margit plébánia plébánosa áldotta meg. Szentbeszédében kiemelte a tudatos magyarság lényegét és a hagyományaink ápolásának fontosságát.
Azt kevesen tudják, hogy a Területvédő Liga és a Védő Ligák Szövetsége, melyek céljuknak Magyarország területi integritásának megőrzését tűzték ki, a trianoni békeszerződés aláírása után pályázatot hirdetett „legfeljebb húsz szóból álló imára, fohászra és legfeljebb tíz szóból álló jelmondat” megírására, mely „fejezze ki, hogy minden törekvésünk elrabolt országrészeink visszafoglalására irányuljon és addig nem lesz pihenésünk, míg hazánk újból egységes nem lesz.” Ennek a pályázatnak lett nyertese Papp-Váry Elemérné Sziklay Szeréna
(1881-1923) költőnő Magyar Hiszekegy című írásával.
(Források: Élet és Irodalom,Budapest Galéria, Wikipédia)
„Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában,
Hiszek egy isteni örök igazságban,
Hiszek Magyarország feltámadásában.”
