„Elutazott tőlünk családunk egyik tagja, akit oly hőn szerettünk
Egy Valóság nevű nagybátyám
Sajnos már nincsen velünk
Levelet ír csak nekünk”
(Cseh Tamás)

„Nagy költő volt Petőfi Sándor, de hozzá hasonlatos nagy jelentőséggel bír Arany János is.” Mindannyiunk előtt ismerős a félművelt diák példája, aki tanulmányi téren megtapasztalható hiányosságait nyelvi leleménnyel próbálja pótolni, elterelve a szót az igazi kérdésről olyan terepre, amelyen otthonosan mozog.
A leleményes diák archó-típusa annak kapcsán idéződhet szemünk elé, hogy a XVIII. kerületi MSZP két zsúrfiúja sajtótájékoztatót tartott. Megszólalásuk témájául számos apropót választhattak volna, hiszen lenne mit megmagyarázniuk. Szólhattak volna a SZAC-Hotelről, Mester László kék villogójáról, a polgármester által az Országgyűlésben megszavazott kormányzati megszorításokról, vagy bármelyik másik, a kerületi szocialisták nevéhez fűződő botrányról, megpróbálhattak volna választ adni a kerületi polgárokban jogosan felmerülő kérdésekre.
Nem így tettek. Ehelyett a két finom lelkű fiatalember azért ragadott mikrofont, mert a XVIII. kerületi Fidesz vendégül látta Karcag fideszes polgármesterét, Fazekas Sándort.
Lássuk be, ez már önmagában ad egy látleletet a kerületi szocialisták idegállapotáról, ahogy a szóban forgó sajtótájékoztatóból vett, most következő idézetek is: „a XVIII. kerületi Fidesz számára a kisebbség kirekesztése, jogtalanságok elkövetése és a rasszizmus befogadása a sikeres polgármesterség kritériumai. (…) Dr. Fazekas Sándor az a sikeres fideszes polgármester, aki vezetése alatt Karcag önkormányzata nevében hivatalosan is átvette a Jobbiktól a kirekesztést és a kisebbség elleni erőszakot jelképező árpádsávos zászlót. (…) A párt "árpád-sávos tagozata", hol suba alatt, hol nyíltan dolgozik össze a Jobbikkal. Bár nem merik kimondani, de bizony a radikális jobboldali párt pusztító és embertelen társadalmi elképzeléseivel értenek egyet, és azokat igyekeznek megvalósítani. (…) a rendkívüli szociális segélyek közmunkához kötése Karcagon nem arról szólt, hogy a munkanélkülieket visszaterelje a munka világába”.
A fentiek kapcsán annyi mindenről lehetne gondolkodni.
Az árpádsávos-zászlókról, a Fidesz és Jobbik viszonyáról, a szociális hálóról - ám ezek mind-mind a lényegtől messzire vezető gondolatok lennének.
A lényeg ugyanis az, hogy a szocialisták a valóságról akarják elterelni a figyelmet.
Petőfi helyett Aranyról, a kerület növekvő adósságállománya helyett kirekesztésről, a közpénzből finanszírozott kupleráj helyett kisebbség elleni erőszakról, a szocialista polgármester által jogszerűtlenül használt kék villogó helyett pusztító és embertelen társadalmi elképzelésekről ¬– a valóság helyett egy fiktív világról beszélnek.
„Elutazott tőlünk családunk egyik tagja, akit oly hőn szerettünk / Egy Valóság nevű nagybátyám / Sajnos már nincsen velünk / Levelet ír csak nekünk”. – sóhajthatunk fel Cseh Tamás közismert soraival.
Reméljük, Valóság nagybátyánk egyszer még visszatér közénk.