Kérem én még nem játszottam,
nem játszottam,
nem játszottam,
játszani szeretnék mostan."
(Szép Ernő: Gyermekjáték)
A kisgyermekek személyiségfejlődése szempontjából nagyon jelentős időszak, amikor az óvodáskortól kezdve különböző felnőtt karakterekbe képzeli magát, nagy átéléssel szerepjátékot játszik. Gondoljunk csak vissza, melyikünk ne játszott volna az óvodában papás-mamást, doktorbácsist, vagy rendőröset.
Pestszentlőrinc-Pestszentimre ősz halántékú polgármestere, úgy tűnik, hogy személyiség-fejlődésének egy korai szakaszánál tart: a szocialista politikus ugyanis felnőtt emberként, a nyugdíjaskor felé közeledve kezdett el rendőröset játszani.
Amint azt a Hír Televízió stábja lefilmezte, Mester László egykori belügyes rendszámmal ellátott, kék villogóval és „Police” feliratú parkolókártyával felszerelt limuzinnal közlekedik.
Mielőtt kétségeink támadnának, hogy egy felnőtt férfi játszadozásával, vagy pedig egy érett polgármesterrel van dolgunk, aki csak a jog adta lehetőségeivel él, szögezzük le: civil ember, így a kerület polgármestere a törvény szerint nem használhat megkülönböztető jelzést. Szép is lenne, ha bárki kitehetné autójára a kék villogót, és szirénázva közlekedhetne a városban, függetlenül attól, hogy éppenséggel rendőr-e az illető, vagy sem.
A jogszabályok szerint megkülönböztető jelzést csak azok használhatnak, akik az életet, testi épséget, a vagyoni javakat fenyegető veszély elhárításában közérdekű feladatot látnak el, például a rendőrség, a mentőszolgálat, a tűzoltóság szolgálatot ellátó munkatársai. Nyilvánvaló, hogy egy kerületi polgármester ezek közül egyik kategóriába sem sorolható.
S hogy akkor hogy kerül a kék villogó a műszerfalra? Talán a polgármester belátta, hogy az általa vezetett önkormányzat egyre duzzadó adósságállománya miatt katasztrofális helyzetben van, amelyet ráadásul tovább duzzaszt az egyre gyűrűző SZAC-Hotel botrány? Vagy végre nyilvánvaló lett számára, hogy a szocialista-szabad demokrata vezetésű kerületi önkormányzat működése valóban egyenértékű a jogszabályban foglalt „vagyoni javakat fenyegető” veszéllyel? Ezek közül egyik sem elfogadható indok, tekintettel arra, hogy a kerület balliberális politikusai a vagyoni javakat fenyegető veszélynek nem elhárítói, hanem annak legfőbb okozói.
A megkülönböztető jelzés tehát Mester László limuzinjában nem kóser. A legkevésbé sem az, ahogy a rendőrségi parkolókártya sem.
Mivel tehát semmi nem indokolja a szocialista polgármester által használt rendőrségi jelzéseket, nyilvánvaló, hogy más magyarázatot kell keresnünk.
A magyarázat pedig nem lehet más, mint az, hogy a szocialista politikus lelke mélyéből előtört a kisgyermek, aki Szép Ernő: Gyermekjáték c. versének soraival így kiállt fel: „Sohase volt cifra kockám, / kis kastélyom meg tornyocskám, / kis hajóm meg kis vasútam, / kis vasútam, / kis vasútam, /én utazni sose tudtam”.
Az iskolában sem lehetett könnyű Mester Lászlónak lenni. Szinte látjuk magunk előtt, hogy a már akkor gyengéd és kedves arcvonásokkal megáldott leendő polgármestert utolsóként választották ki a csapatkapitányok, amikor tornaórán focizásra került a sor, alighanem teljes reménytelenséggel vetett ábrándos pillantásokat osztálytársnőire, akik közül egy sem akadt soha, aki helyett cipelhette volna az iskolatáskát hazafelé, a tízórai szünetben pedig biztosan elvették a komisz osztálytársak Lacika uzsonnás-táskáját, hogy azzal dobálózzanak a folyosón.
