Kérdőjelek a társasházi törvény tervezett módosítása kapcsán
Sólyom László köztársasági elnök már többször jelezte a 2006-ban megválasztott balliberális többségű Országgyűlés felé, hogy a számára aláírásra és kihirdetésre megküldött törvények egy része nélkülözi a kellő átgondoltságot, nem illeszkedik semmilyen koncepcióba, alapvető szakmai, illetve jogdogmatikai hiányosságban szenved, és a gyakorlatban alkalmazhatatlan lenne. Ezen hiányosságok alól nem mentes a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény módosításáról szóló indítvány sem.
Az „un.” társasházi törvény módosításáról szóló T/9700 sz. képviselői önálló indítvány a XVIII. kerületiek számára azért is bír nagy jelentőséggel, mert a főváros ezen részén található lakótelepeken számos társasház található. Az említett törvényjavaslat – amelyet aláíróként az MSZP részéről Filló Pál, Molnár Gyula, Kékesi Tibor, az SZDSZ részéről pedig Lakos Imre jegyez – bár megkapta a parlamenti képviselők többségének támogatását a június 29-i ülésnapon, a köztársasági elnök azt mégis megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek.
A törvényjavaslat szakmai színvonalát jelzi, hogy az általános indokolásban leírtak szerint az ország lakásállományának 40-45%-a társasház, holott valójában ez az arány – amiképpen azt Sólyom László is megírta a házelnök asszonynak címzett átiratában – 27%.
A T/9700 sz. indítvánnyal szemben a köztársasági elnök azért emelt kifogást, és azért küldte vissza megfontolásra az Országgyűlésnek, mert a törvényjavaslat 27/A. § (1) szerint „A társasház szerveinek, e szervek működésének törvényességi felügyeletét az ügyészség (…) látja el.” . Az a szándék, amely a társasházak felett ügyészségi felügyeletet kíván biztosítani, jogi nonszensznek minősül. Egyrészt a 2004. január 1-től hatályos 2003. évi CXXXIII. törvény értelmében egy társasháznak nincsenek szervei, tehát azok törvényességi felügyeletét bajosan láthatná el az ügyészség. Sólyom László megfogalmazása alapján „a törvényi rendelkezés a jelenlegi formájában értelmezhetetlen és alkalmazhatatlan.”.
A törvényjavaslat mindemellett egy jelentős nehezítést tartalmaz a társasházak számára. A 18. § szerint alapján ugyanis mindazon társasházak esetében, amelyek éves pénzügyi forgalma meghaladja az 5 millió forintot, illetve a lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek száma eléri vagy meghaladja az ötvenet, könyvvizsgálót kell igénybe venni. Ez a rendelkezés, amennyiben a törvény hatályossá válik, újabb anyagi terheket rak a társasházakban élők nyakába, hiszen egy könyvvizsgáló alkalmazása több százezer forinttal is megnövelheti a társasházak éves költségvetését.
Ennek a sok szempontból átgondolatlan törvényjavaslatnak a jövője újra az Országgyűlés kezében van. Amennyiben a Parlament másodszor is megszavazza az indítványt, a köztársasági elnök már köteles lesz azt aláírni. Sajnos nem valószínű, hogy az MSZP és az SZDSZ parlamenti frakciója megváltoztassa álláspontját, így az Országgyűlés őszi ülésszakán valószínűleg elfogadásra kerül a társasházak életét megnehezítő törvényjavaslat.
Chladek Tibor
