Ha a fővárost csak így képesek működtetni Demszky Gáborék, a liberalizmust tényleg ki kellene innen tiltani – összegezte a Budapest következő vezetése előtt álló legfontosabb feladatot Tarlós István. A Fidesz–KDNP fővárosi frakcióvezetője szerkesztőségünkben tett látogatásán kiemelten foglalkozott azokkal a károkkal, amelyeket az SZDSZ-es irányítású városvezetés okozott az elmúlt tizennyolc év során.
Ezek között első helyen említette, hogy nincs felelőse az egymás után kipattanó városházi botrányoknak.
"Emlékszik-e valaki arra, hogy a főpolgármester vagy a helyettesei bármiért is vállaltak volna politikai felelősséget?" – tette fel a költői kérdést. Példaként említette a 4-es metró vagy a közműszolgáltatók privatizációjával kapcsolatos szerződéseket, amelyek nem engedik érvényesíteni kellő súllyal a főváros érdekeit. Tarlós hivatkozott a 2006-os útfelújítási botrányra is. "A főváros ötvenöt útszakasz esetében jogtalanul használt fel hatszázmillió forintot, amelyet vissza kellett fizetnie, mégsem vállal érte senki felelősséget a városvezetők közül" – állapította meg. 
Az ellenzéki politikus a városban uralkodó rendetlenség kapcsán szóba hozta az egyre nagyobb számban megjelenő és egyre agresszívabban viselkedő hajléktalanokat. Mint felidézte, az egyik éppen Demszky Gábor ablaka alatt vackolta be magát a városházánál. Szerinte a hajléktalanokat be kellene vonni a közmunkaprogramba, továbbá érdemes volna koedukált hajléktalanszállásokat kialakítani. Ezzel összefüggésben megjegyezte, a főpolgármestert láthatóan nem foglalkoztatja, hogy mi történik a köztereken. Így az aluljárókban elviselhetetlenné váló kosz és a feketeárusok csoportjai, amelyek ellen küzdeni sem akar.
Tarlós tarthatatlannak nevezte, hogy a fővárosi iskolákban terjedőben van a gyerekek által elkövetett erőszak, ebben a liberális nevelési felfogás csődjét látja. A rendetlenség mellett a szervezetlenséget is a jelenlegi városvezetés hibájául rója fel, amit a különféle beruházások ésszerűtlenségei is igazolnak. "Vajon mi szükség volt nyáron az észak-budai rakpart lezárására? A főgyűjtőcsatorna építésére hivatkozva blokkolták a forgalmat, miközben semmilyen érdemi munkát nem végeztek, ellenben a közlekedőknek rengeteg kellemetlenséget okoztak" – idézte vissza a frakcióvezető.
A Fővárosi Közgyűlés előtt szerdán elbukott, de a jövő héten ismét napirendre kerülő díjemelésekkel kapcsolatban arról beszélt, hogy az inflációt duplán, triplán meghaladó drágítást semmiképpen nem támogatják.
A főváros vezetésének nincs értelmezhető gazdasági programja, ezzel együtt a jövő évi költségvetés tervezete is ingatag alapokon áll – folytatta Tarlós István. Ezzel együtt a Fővárosi Önkormányzatnak 170 milliárd forint az adósságállománya, és a városlakók terhei is emelkednek. Az igazán jelentős kifizetések a város oldaláról Tarlós István szerint 2010 után esedékesek, bár azt még csak sejteni lehet, hogy ténylegesen milyen terheket rónak ránk.
Elmondta: a jövő évi költségvetésben alábecsültek a kiadások és túlbecsültek a bevételek, ezzel együtt a döntéshozók figyelmen kívül hagyják azt a tényt, hogy az idén az értékesítésekből származó bevételeknek csak az egyötöde folyt be a városi kasszába.
A bevételek egyik fontos forrása a főváros vagyonelemeinek értékesítése, a közszolgáltatást biztosító társaságok privatizációja. A főváros már túladott a Fővárosi Vízműveken, a Fővárosi Csatornázási Műveken, a tervek szerint pedig értékesítené a Fővárosi Gázműveket, ám ugyanígy veszélybe kerülnek a város fontos természeti kincsét képező budapesti gyógyfürdők is. A költségvetés labilitását az is jól mutatja, hogy miközben a vezetés számol a Fővárosi Gázművek eladásával, ugyanígy betervezik az osztalékból befolyó bevételeket. Tarlós István ezzel együtt hangsúlyozta: a közszolgáltatás ellátása – így az ivóvíz, a csatorna, a gázszolgáltatás – a város feladata lenne, ezek értékesítése kiszolgáltatottá teszi a lakókat. A szerződések – mint ahogy a már eladott társaságokról szólók is – elsősorban a tulajdonosok profitját szavatolják, nem a városlakók érdekeit képviselik. Erre utal, hogy a vízművek tulajdonosai Tarlós István szerint az idén négymilliárd forint osztalékhoz jutnak, miközben 8,5 százalékkal emelkedhetnek a vízdíjak. A csatornázási művek pedig jövőre 9,9 százalékkal emeli szolgáltatásai díjait.
Tarlós István elmondta: a hatósági árszabályozásnak a privatizált közszolgáltatások esetében nincs túl nagy jelentősége, ugyanis méretüknél és befolyásuknál fogva a tulajdonosi érdekkörök nyomást tudnak gyakorolni a hatóságokra.
Külön említést érdemel Tarlós szerint a BKV Zrt. helyzete. A társaságnak 85 milliárd forint adósságállománya van, a vesztesége az idén húszmilliárd forint lesz, miközben a BKV korábbi vezetése már 2008-ban nullszaldós szintű működést ígért. A főváros vezetése a HÉV eladásából vár bevételt, ugyanakkor ha a MÁV Start megveszi ezt az üzletrészt, az abból befolyó összeg a BKV egyéves működésére lesz elég. A cég vagyona csökken, és ez a hitelképességet jelentősen rontja. A fővárosnak viszont éppen erre a vagyontárgyakkal alátámasztott hitelképességre lenne szüksége, ugyanis például a 4-es metró is nagyrészt kölcsönből épül.
Tarlós István a 4-es metró építését a jelenlegi körülmények között elhibázott beruházásnak tartja, és szerinte nem lehet tudni, hogy ki fizeti ki a költségét, továbbá azt sem, hogy az Európai Unió mikor és mennyi pénzt biztosít. Vissza nem térítendő forrást forgalmi adatok alapján ad az unió, így azt produkálni szükséges. Mindez Tarlós szerint autóbusz- és villamosvonalak megszüntetésével is járhat.
(Magyar Hírlap)
