Pestszentlőrinc-Pestszentimre nagyobbik része a 27. a kisebbik pedig a 26. számú országgyűlési egyéni választókerülethez (OEVK) tartozik. 2006-ban mindkét választókerületben MSZP-s országgyűlési képviselőjelölt győzött Mester László és Simon Gábor személyében.
Mester László 1994 óta a XVIII. kerület polgármestere. A szocialista politikus 2002 óta a polgármesteri tisztsége mellett a 27. országgyűlési egyéni választókerület parlamenti képviselője is.
Egy országgyűlési képviselő elsősorban a parlamenti felszólalások terén mutat számokban is mérhető aktivitást. Nézzünk akkor most a számok mögé!
Mester László 2006 óta mindössze 16-szor szólalt fel a Parlamentben; 2006-ban 6-szor, 2007-ben 1-szer (!) 2008-ban pedig 9-szer. Mivel egy parlamenti ülésnapon egy képviselő többször is felszólalhat, Mester László 16 darab országházi felszólalása 11 ülésnapra esett. Tehát a jelenlegi Országgyűlés 2006-os megválasztása óta eltelt 186 parlamenti ülésnapból csupán 11-en szólalt fel.
Az önmagukban is sokat mondó számokat hasonlítsuk össze más képviselők adataival. Kékkői Zoltán, Baranya megyei listáról bejutott ellenzéki képviselő 2006 óta 74-szer szólalt fel a Parlamentben. Ughy Attila, aki 1998 és 2002 között a Fidesz fővárosi listájáról bejutva lett országgyűlési képviselő, 42-szer szólalt fel négy év alatt. Ám, hogy ne csak ellenzéki képviselőket említsünk: a szabad demokrata Gegessy Ferenc 2006 és 2008 között egyszerre volt országgyűlési képviselő és Ferencváros polgármestere, s lám, mégis volt ideje 79 alkalommal felszólalni a Parlamentben. Mester Lászlót számos szocialista képviselőtársa is megelőzi a felszólalások számát tekintve, a frakció legismertebb nevei mellett számos, az országos politikában kevésbé közismert képviselők is, így például Nyul István (41 felszólalás), Szabóné Müller Tímea (33 felszólalás), vagy éppen Czinege Imre (21 felszólalás).
A fenti adatokból is kitűnik tehát, hogy Mester úr nem szaggatta az istrángot a parlamenti munka tekintetében, sőt mi több, szófukarnak bizonyul, amikor a választók által ráruházott tisztségéből fakadó lehetőségekkel élhetne az Országgyűlésben.
Simon Gábor 2002-ben még pártlistáról, 2006-ban azonban már egyéni körzetben győzve lett országgyűlési képviselő. Az MSZP választmányi elnöki tisztségét is betöltő politikus a 2008. februári kormányátalakítást követően a Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkára lett.
Mester Lászlóhoz képest ő igazán bőbeszédű képviselőnek bizonyul: a mostani ciklus kezdete óta 72-szer szólalt fel. Ezt az önmagában talán impozánsnak tűnő képet árnyalja az a tény, hogy államtitkári minőségében neki kell válaszolnia a szociális tárcát érintő napirend előtti és azonnali kérdésekre a Parlamentben abban az esetben, ha az aktuális szociális miniszter nem tartózkodik az ülésteremben. Ráadásul Simon képviselő úr államtitkári és választmányi elnöki funkciója mellett még az Országgyűlés Foglalkoztatási és munkaügyi bizottságának elnöke is volt 2008 februárjáig.
Ha valakiben a fenti sorok olvasása közben az a gondolat fogalmazódott meg, miszerint ha egy egyéni képviselő egyben államtitkár vagy bizottsági elnök, akkor képviselői munkája során szükségszerűen háttérbe szorulnak egyéni választókerületének ügyei, az nem téved. Simon Gábor parlamenti felszólalásainak ugyanis jelentősebb részét az államtitkári, illetve bizottsági elnöki feladatköreiből fakadó beszédek tették ki. Ráadásul a 26. OEVK egyéni képviselője a szocialisták következő tisztújításán újra megpályázza az MSZP választmányi elnöki tisztségét. Ennyi funkció mellett elképzelhető, hogy Simon Gábor közvetlen viszonyt tud kialakítani választókerületének lakosaival?